A gerincoszlop az emberi csontvázrendszer része, mely a test csontos tengelyét képezi és lehetővé teszi a felegyenesedett testtartást. A gerincoszlophoz kapcsolódnak a bordák, a koponya, valamint a felső és alsó végtagok is. Az emberi gerinc egyrészt rugalmas szerkezet, mely lehetővé teszi a mozgásokat, másrészt pedig stabil szerkezet is, mely megtartja az egész szervezetet.
Hogyan épül fel az emberi gerinc?
Az emberi gerincoszlop egyénileg változóan 33-35 csigolyából épül fel. Az egyes csigolyákat pedig a csigolyatest, a csigolyaívek és a csigolyanyúlványok alkotják. A csigolyák elhelyezkedési és hasonló alaki sajátságaik alapján az alábbi csoportokra oszthatóak:
- Valódi csigolyák (24 db)
- 7 db nyaki csigolya
- 12 db háti csigolya
- 5 db ágyéki csigolya
- Álcsigolyák (9-11 db)
- 5 db keresztcsonti csigolya: teljesen összecsontosodtak és együttesen alkotják a keresztcsontot
- 4-6 db csökevényes farokcsigolya (egyénileg változó, hogy kinek mennyi maradt meg)
Milyen görbületei vannak az emberi gerincnek?
Az újszülött gerince még gyakorlatilag egyenes, a jellegzetes görbületek fokozatosan alakulnak ki a csecsemő fejlődésével és mozgásával. A felnőtt gerinc oldalnézetből kettős S alakot vesz fel, melynek szerepe a megfelelő stabilitás kialakításában, ugyanakkor a kellő rugalmasság biztosításában van. Az S alakú gerincnek oldalnézetből aszerint, hogy előre vagy hátra domború részről beszélünk, jellegzetes görbületei alakultak ki. Az előredomborodó görbület neve lordosis, míg a hátradomborodó görbület neve kyphosis. A fogalmak gyakran szerepelnek leleteken, ezért fontos tisztában lenni, hogy ezek a szakszavak anatómiai fogalmak és nem betegségek!